Mindig kapsz egy kis ízelítőt a jóból, de a legtöbbször nem éred el azt, amit szeretnél, csak hajtasz utána, mert az ízelítő finom. Meg persze meg kell érte dolgozni, de vannak helyzetek, amikben ha ezt teszed, másokat bántasz meg a sikereddel. Olyan embereket vesztesz el, akik veled örülnek a sikerednek, de féltékenyek is rá, mert az ő céljuk is ugyanaz, mint a tied, és most nem más áll eléjük, mint te.Úgy néztem a hétvégére, hogy milyen jó buli lesz ígyúgyamúgy, aztán meg úgy volt, hogy semmi nem lesz, most meg már előre látom, hogy nem lesz teljes. Meglátjuk, hogy mi sül ki belőle.
Egyébként mostanában nem vagyok túl szerencsés, nincs sikerem a magánéletemben, a suliban, és a családban sem. Apunak nehéz beletörődni, hogy most ittvagyunk mi is, nincs egyedül, nem hagyhat folyton itt minket, bár legtöbbször ezt teszi. A barátaim változnak, ahogy nőlnek, és én is változom. A régi, szoros kötelékek enyhülnek, vagy teljesen feloldozódnak. Van, akivel ballagáskor beszéltem vagy találkoztam utoljára, volt akivel egyre jobban jóban lettünk, majd mégis talált mást. Ez természetes, de fáj.
"Egyszer majd elmúlik, és begyógyul a seb, de a csókot, mi szánkon égett, feledni nem lehet."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése